Régi cikis történet:
EGY 23 ÉVES, KORHADÓ AUTÓVAL indultunk Pécs felé, de Szekszárdnál megadta magát a járgány,
az utasteret teljesen ellepte a füst, így kénytelenek voltunk megállni.
Hamar kiderült: esélyünk sincs, hogy odaérjünk a pécsi koncertre! Az út másik oldalán találtunk egy szabad parkolót, ahová közös erővel áttoltuk a kocsit,
és elindultunk segítségért, ami, este 8 óra lévén, reménytelen vállalkozásnak bizonyult, így a végén kimerülten tértünk vissza az autóhoz,
és életünk legkényelmetlenebb éjszakáját töltöttük ott.
MÁSNAP REGGEL A VAS TULAJA ébresztett minket. Mint kiderült: teherautósofőrként épp arra volt dolga. Rövid vizsgálódás után ő is elfogadta a tényt,
hogy a helyzet kilátástalan, kizárólag autószerelő lesz képes feltámasztani a motort. Az már a nab volt a tortán, hogy a parkolóban, ahol detokoltunk,
aznap kutya kiállítást és -vásárt tartottak, igya mi ideiglenesszálláshe lyünkön kívül az összes többi jármű lihegő, ugató, morgó, vonyító ebekkel volt tele!
Mi nagyon komolyan vettük a dolgunkat. Egy kedves szegedi ismerősünk készséggel vállalta, hogy elfuvaroz minket és a motyónkat,
sőt odafelé menet meg is pihenhettünk nála - ám a nyugi átmenetinek bizonyult. A határon újabb problémák merültek fel:
gyakorlatilag az összes engedélyen át kellett írnunk a hangszerek adatait, és mivel az ügyintéző hölgy (finoman szólva) egy kivénhedt,
reumás lajhár gyorsaságával dolgozott, körülbelül négy órát vesztegeltünk ott! Szerencsére még így is időben voltunk, és a zentai koncert szervezői hihetetlenül kedvesen fogadtak
.
A SZÁLLÁSUNK ZENTÁN VOLT, és másnap indultunk vissza Szegedre, ahová Miki bátyja jött értünk - de amikor feljött a barátunk lakásába, láttuk rajta,
hogy már megint gáz van. Szégyenkezve vallotta be szegény, hogy a nagy lelkesedésében véletlenül benn felejtette a slusszkulcsot a gyújtáskapcsolóban,
és az ajtók automatikusan bezáróötakl ügye mondanunk sem kell, hogy a pótkulcsok Budapesten voltak?
A rémélomba hajló túrát - és ezzel együtt minket is - Miki szülei mentették meg, akiknek azóta is hálásak vagyunk! A nehézségek ellenére
- vagy talán éppen ezért - felejthetetlen hétvégénk volt, és azóta is jókat nevetünk
|